Magyar Péter megrángatta a MOL-t

Csütörtökön jelentős korrekció bontakozott ki a Budapesti Értéktőzsdén, miután a piac negatívan reagált Magyar Péter bejelentésére. A Tisza Párt elnöke tárgyalásra hívta a Mol vezetőjét, Hernádi Zsoltot, és világos elvárást fogalmazott meg az osztalékfizetéssel kapcsolatban. A bejelentést követően a Mol árfolyama meredeken esni kezdett, napközben közel 5 százalékos mínuszt is elérve.

A hazai tőzsde már eleve gyengébb hangulatban indította a napot. A szerdai történelmi csúcs után amikor a BUX 139 499 ponton zárt csütörtökön gyors profitrealizálás indult, amit a forint gyengülése is kísért. A nemzetközi piacok ugyan inkább visszafogott mozgást mutattak, a magyar index azonban látványosabb esésbe fordult.

A fordulópontot a délutáni órák hozták. Magyar Péter közölte, hogy tájékoztatást kér Hernádi Zsolttól az üzemanyagellátás biztonságáról, emellett elvárja, hogy a Mol ne fizesse ki a Mathias Corvinus Collegium részére tervezett, mintegy 25 milliárd forintos osztalékot. Bár a döntés jogi szempontból nehezen visszafordítható, a befektetők azonnal reagáltak.

A Mol árfolyama végül 5,92 százalékkal, 4164 forintra esett vissza, ami érdemben hozzájárult a teljes piac gyengüléséhez. Az OTP szintén jelentős mínuszban zárt, 2,01 százalékos csökkenéssel 43 410 forinton fejezte be a napot, míg a Richter 0,78 százalékkal 12 730 forintra gyengült. A vezető papírok közül egyedül a Magyar Telekom tudott erősödni, 1,63 százalékkal 2374 forintra emelkedve.

A BUX index végül 2,32 százalékos eséssel, 136 260 ponton zárt. A napi forgalom 44,5 milliárd forint volt. A kis- és közepes részvényeket tömörítő BUMIX ezzel szemben emelkedni tudott, 1,09 százalékkal került feljebb.

Az Equilor elemzője szerint a csökkenés hátterében részben nemzetközi tényezők állnak: az elmúlt napok emelkedése után több európai piacon is korrekció indult, miközben az amerikai indexek vegyesen teljesítettek. A hazai piac esését azonban egyértelműen felerősítette a Mol körüli bizonytalanság.

A háttérben az is fontos tényező, hogy a Mathias Corvinus Collegium jelentős, mintegy 10 százalékos Mol-részesedéssel rendelkezik, amelyet még 2020-ban kapott a magyar államtól. Az intézmény bevételeinek döntő része ebből a struktúrából származik, ugyanakkor vezetése jelezte: a választási eredmények ellenére folytatják működésüket.

A csütörtöki kereskedés így egyértelműen jelezte, hogy a befektetők érzékenyen reagálnak az új politikai irányvonal gazdasági hatásaira, különösen az olyan stratégiai jelentőségű vállalatok esetében, mint a Mol.